Ma a Merkúr napja van
Nincs jó, nincs rossz, Te vagy ki e kétséget teremted.

“A Világ az asztrológia szemüvegével”

Kinek higgyek?

Ez a kérdés gyakran ötlik fel azokban az emberekben, akik a „keresők” útját járják. Ők mernek megkérdőjelezni látszólagos tényeket, és kutatják az élet igazságait. Próbálják megérteni a világ működését. Ha ezt az utat járod elkerülhetetlen, hogy szembesülj a káosszal. Aki ugyanis az igazat keresi, a hazugságot találja, és ha a rendet vágyod, a káosz jön majd szembe. Ez a tisztulási folyamat lényege. Ha az igazat vágyod, azt jelenti, hogy benned is sok még a kétség. Ahhoz, hogy ezek megtörjenek, szembesülnöd kell a hazugsággal, mert csak így érthetd meg az igaz valódi természetét.

Ki vagy valójában?

Gondolkodtál már azon, ki vagy valójában? Amit érzel, ki érzi, amit gondolsz, ki gondolja?

Gondolod te…pedig 90%-ban nem.

Ennek tényével eddig is tisztában volta, de egyik nap igazán megijedtem robot énemtől. Valójában ugyanis nem sokban különbözünk egy robottól, azzal a különbséggel, hogy neki nincsenek érzelemi, így esélye sem, hogy elgondolkozzon, jó e, amit tett. Sajnos sokan közülünk így sem gondolkodnak sokat, amikor mellkasukban megszólal a figyelmeztetés, és élik tovább robot létüket.

Büntetés vagy ölelés?

Mikor beszélnek a halálbüntetés visszaállításáról, mindig elgondolkodom rajta, miért lehet ez még mindig igény. Aztán eszembe jut, hogy régen, még én is azok táborát erősítettem, akik ezt a drasztikus módszert választanák büntetés gyanánt.

Azután rájöttem arra, hogy a tévedésünk, tudatlanságunk következményével, sokkal nagyobb büntetés együtt élni, mint pár pillanatnyi testi fájdalom után elhagyni a földi világot. Később eljutottam oda, hogy egy nagyon szűk cellában, nagyon kemény ágyon, nagyon sokáig egyedül, igazán alkalmas arra, hogy valaki felmérje tettének súlyát.

A remény

A sok filozófiai gondolat közepette nem szabad elmennünk az egyik legkülönlegesebb emberi fogalom mellett, amit reménynek hívunk. Mi az, és miért kötődünk annyira hozzá életünkben, és szükségünk van-e rá egyáltalán?

Először is tegyünk különbséget a remény és a bizakodás közt. Az utóbbi ugyanis egyfajta hittel, meggyőződéssel párosul. Ellentétben a reménnyel, ami az irracionális vágyak és a csodavárás határán táncol. A remény megjelenésekor már nincsenek észérvek, kihunyt a bizakodás szikrája is.

Élvezzünk?

Egy rendkívül érdekes és messzire vivő téma az anyagi világ, a mi világunk vágy-élvezet alapú felépítése. Ha csak megnézed figyelmesen egy átlagos napodat, rájössz, hogy a legtöbb dolog, ami örömet okoz, az anyagi eredetű. A reggeli kávé, meleg takaró, egy szép ruha, egy vonzó férfi, vagy egy kívánatos nő stb. Mindez csak egy ilyen poláris világban okozhat örömöt, hiszen a jó automatikusan feltételezi a rossz meglétét. Ez egy ilyen társasjáték. Sok alkotás élt már ezzel a filozófiával, példaként egy idilli mennyei királyságot megjelenítve, ahol minden szép és jó és igaz.

A hatalom

Kezdjük az elején, mi az a hatalom?  Hívjuk segítségül ezt a csodás szakrális nyelvet, a magyart: hat-alom. Hatalom tehát az, amikor hatni tudsz, azaz hatással vagy valamire, valakire. Ebből következik, hogy valamennyien hatalommal bírunk, hiszen bizonyos szinten mind hatást gyakorlunk a környezetünkre. Mindössze a mértéke és tudatosság tesz különbséget, hogy a ma embere hatalmasnak hív e valakit, vagy sem. Nézzük meg, mivel lehet hatni, mik az eszközök: erővel, szóval, érzelemmel, pénzzel, gondolattal stb.

Korszakok

Most a Halak korszak végén és a Vízöntő korszak hajnalán elgondolkodtam, lehet e bármilyen korszakhoz kötni, hogy akik e bolygót lakják, milyen viszonyok közt élnek, és milyen eséllyel találják meg a boldogságot.
A gondolatom csirája onnan indult, hogy én, mint az asztrológiához valamelyest konyító ember, azt gondolnám, hogy a halak korszakban milyen jó lehet élni, ahol a szeretet, az önzetlenég az áldozatvállalás az irány. Ezek az energiák „szállnak le” a Földre, hogy esélyt adjanak a rajtuk létezőknek a teljesség megtapasztalásában.

Hazaszeretet

Napjainkban egyre gyakrabban találkozik az ember, olyan kijelentésekkel, hogy ebben az országban nem lehet élni, nem hagyják élni az embert stb. Van, aki a teljes anyagi reménytelenség okán keseredik el és kényszerből hagyja el az országot, míg mások a még jobb körülmények, a békésebb élet reményében telepszenek le külföldön. A magyar meg fogy.

Függőségeink

Kíváncsi lennék, ha lehetne készíteni egy ilyen felmérést, hogy a modernnek mondott társadalmakban az emberek hány százaléka éli életét folyamatos függésben valamilyen külső anyagi dologtól. Most ne vegyük a létfenntartáshoz szükséges alapvetéseket, mint élelem, víz, levegő stb. Mik tatozhatnak ide? Minden, ami a fizikai tested épen tartásán felül igényed:
édesség, drogok, cigaretta, kávé, beszéd, kapcsolat, játék, információ stb.

A szenvedés vége

Mikor Buddhától kérdezték, mi az a megvilágosodás, azt mondta:”A megvilágosodás a szenvedés vége”.

Mikor ezt meghallottam, nagyot hümmentettem magamban, igen ez igaz, bár indirekt oldalról közelít. Mit is akar ezzel mondani a mester?

Amikor eljutsz oda, hogy nincs több szenvedés, azaz már nem vagy többé az egod rabja, felszabadult teljes létezőként, egységtudatban tekintesz a világra. Mégis miért így fogalmaz Sziddhárta? Mert ő egy zseni:-).

Oldalak

Subscribe to RSS - “A Világ az asztrológia szemüvegével”