Ma a Merkúr napja van
Nincs jó, nincs rossz, Te vagy ki e kétséget teremted.

A Vénusz projekt

Jacques Fresco, jövőkutató, építészmérnök, tudományfilozófus, tanító, már több mint 70 éve foglalkozik, a fenntartható városok megtervezésével, az energia hatékonysággal, kibernetizált technológiák alkalmazásával, a társadalom és az oktatás politika megreformálásának lehetőségeivel. Szerinte az egész kultúránkat át kell alakítani. Konkrét terveket és megoldásokat kínál, arra nézve, hogyan oldhatjuk meg a világ összes problémáját. Mindezek égisze alatt - A Vénusz Projektet 1975-ben indította el - Jacques Fresco - Roxanne Meadows-al..

 

Be kell vallanunk: A jelenlegi gondolkodásunk miatt kerültünk adós-rabszolgaságba. Mi magunk is hozzájárultunk a környezetszennyezéshez az életmódunkkal, a háborúkba fiainkat büszkén küldtük el, a hiteleket mi vettük fel, a gyerekeinket mi magunk neveltük a pénz szeretetére, vezető politikusainkat mi választottuk meg, és a gazdasági maffia keze alá dolgozunk nap mint nap azzal, hogy szupermarketekben vásárolunk a helyi termelők piacon árult portékáit figyelmen kívül hagyva.
-- És mi csodálkozunk a legjobban azon, hogy tönkretettük bolygónkat, hogy eladósodtunk, hogy háborúk vannak világszerte, és a gazdasági maffia szívja a vérünket, elrabolja földjeinket, látszólag akaratunk ellenére. Vajon ha szimbiózisban élünk ezzel az élet ellenes rendszerrel, ki oldhatja meg a problémáinkat, és főképp hogyan.?.
-- A kérdések nem kérdések tovább, hanem válaszok. Társadalmi szinten kell megoldani a problémákat, az egyes ember szintjén kezdve,és nem arra várni, hogy politikusaink oldják meg helyettünk a gondokat. Bármely politikai irányzat kerül ugyanis uralomra, a szervezett magánhatalom rabszolgájává válik rögtön.
-- Egy lehetséges megoldást vázolok: Sorozatom előző részeiben már hivatkoztam arra a kanadai orvosnőre, ő - Ghislaine Lanctot, aki az: "Egészségügyi Maffia" című könyvben leleplezi a pusztán anyagi világban gondolkodók aljasságait, elsősorban az egészségügy területén. Az írónő azonban megoldásokat is kínál. Miután ő maga is kiköltözött a városból, önfenntartó életre törekszik, nem fizet számlákat és adót, előadásaiban büszkén hirdeti..
-- Ha SENKI nem nyitna bankszámlát, tönkre mennének a bankok. Ha senki nem használna fosszilis energiákat, tönkre mennének az olajmágnások, mi több bedőlne még a dollár is, hiszen csekély aranytartaléka helyett ma már az olaj az egyetlen fedezet a dollár mögött. Ha senki nem fizetne adót, bedőlne a kormány. Tehát a valódi hatalom az egyének kezében van. Szakítani kell mielőbb a régi, elavult gondolkodás módunkkal, mert ha ez nem megy, összeomlik körülöttünk a világ.

Jacques Fresco a Zeitgeist mozgalom elindítója (1916. jövőkutató, építészmérnök, tudományfilozófus, tanító), már több mint 70 éve foglalkozik, a fenntartható városok megtervezésével, az energia hatékonysággal, kibernetizált technológiák alkalmazásával, a társadalom és az oktatáspolitika megreformálásának lehetőségeivel.
-- Szerinte az egész kultúránkat át kell alakítani. Konkrét terveket és megoldásokat kínál, arra nézve, hogyan oldhatjuk meg a világ összes problémáját.
-- Mindezek égisze alatt a Vénusz projektet 1975-ben indította el Roxanne Meadows-al karöltve.
-- A szervezet a Floridai Venus kommunától kölcsönözte nevét. Kutató központja 8,5 hektáros területen található az Okeechobee-tó közelében. A központban tíz olyan Fresco által tervezett épület áll, amelyek tükrözik a projekt építészeti világát. A dóm alakú épületekben maketteket, könyveket és filmeket készítenek az elképzeléseik bemutatásához.

-- Szükséges a társadalom mielőbbi átalakítása és a pénzrendszer megszüntetése. A profit utáni hajsza majdnem mindig az emberi törődés elé kerül, vessünk csak egy pillantást a rákkeltő tartósító szereket tartalmazó ételeinkre, vagy a tervezett elavulásra, ezek mind nagy problémák..
-- Ha megveszünk egy terméket elromlik a jótállás lejárta után hamarosan hulladék hegyekkel árasztja el a földet, ami szinte minden terméket érint, beleértve a gyógyszeripart, mely 300 dollárt számol fel egyetlen antibiotikum tabletta előállításáért. Ezek jelzik, hogy a profit, mint ösztönző erő, valójában nagyon káros.

- Az általános bűncselekmények közé tartozik a lopás, az illegális kereskedelem, a csalás és az erőszakos rablás. A valóság az, hogy a monetáris rendszer által teremtett stressz, konfliktus, szegénység és a nélkülözés a bűnözés alapvető oka. A kilencvenes években végeztek egy kutatást, név szerint a Merva-Fowles tanulmányt, mely jelentős kapcsolatokat talált a munkanélküliség és a bűnözés között..
-- A kutatás alapját 30 jelentős nagyvárosi terület képezte több mint 80 millió fős lakossággal. Arra jutottak, hogy a munkanélküliség 1%-os emelkedésének hatására a gyilkosságok száma 6,7%-kal, az erőszakos bűncselekmények száma 3,4%-kal, a vagyoni bűncselekmények száma pedig 2,4%-kal emelkedett. Ez a következőképpen jelentkezett: 1.459-el több gyilkosság, 62.607-tel több erőszakos bűncselekmény és 223.500-zal több vagyoni bűncselekmény. Ez azt mutatja, mennyire jellemző egy nyomorban élő személyre alacsony iskolázottsággal és munkalehetőség nélkül, hogy bármit meg fog tenni az életben maradásért. Ilyen helyzetben a stresszből fakadó neurózis gyakran vezet erőszakos és társadalom ellenes tettekhez.
-- Ha bűnözésről beszélünk az egyes emberek vétkei elenyészőek a -'Vállalati Bűncselekményekhez'-  képest. Ezek szinte kizárólag profittal kapcsolatosak, de sokféle formában jelentkezhetnek: a tervezett elavulás, a monopóliumi összejátszás, a piaci manipuláció, az erőforrás kihelyezés, az árak befagyasztása, a munkaerő kizsákmányolás és a kormányzati összejátszás csak néhány a jelentősebbek közül. Kezdve az Enron-nal, mely szándékosan leállította a Kaliforniai erőműveket, hogy így erősítse energiaipari részvényeit, a Bayer vállalat HIV vírussal fertőzött gyógyszerein át, ezek az esetek a legtöbb ember számára világossá teszik, hogy a vállalati bűncselekmények állandóak, és gyakran sokkal alattomosabbak, mint az általános bűncselekmények, mivel az utóhatások emberek óriási csoportjait érintik..
-- A vállalati bűnelkövető profitnövelő kényszere alapjában véve nem különbözik az általános bűnelkövető túlélési kényszerétől. Míg utóbbi jellemzően azért követ el bűncselekményt, hogy életben maradjon, az előbbi azért teszi, hogy bebiztosítsa hatalmi, életviteli és vagyoni pozícióját. Mindez a félelmen alapszik. A vagyon elvesztése miatti folyamatos bizonytalanság engedi megnyilvánulni a mohóságot, mely a legtöbb vállalati bűncselekmény motiváló tényezőjeként szolgál.

Forrás:

Olvass tovább: http://delikronika.webnode.hu/news/venusz-projekt-egy-jobb-jovo-jacques-fresco-/

Új hozzászólás