Ma a Merkúr napja van
Nincs jó, nincs rossz, Te vagy ki e kétséget teremted.

Erőnek erejével

Amikor elemzéseket készítek, az egyik legfontosabb jellemző, amit megvizsgálok, hogy az adott személy milyen erővel rendelkezik. Természetesen nem a fizikai erőre gondolok. Leegyszerűsítve mondhatnám, hogy azt nézem, kinek milyen erős az egoja. Mivel azonban e kifejezést gyakran egoizmus öncélúságával keverik össze, inkább úgy fogalmazok, hogy önérvényesítő képesség. Azt az embert hívom erősnek, akinek az önérvényesítő képessége magas. Mit jelent ez, és miért fontos tudni?
Rendkívül lényeges információ, mint ahogy jó tudni, ha autót vásárolunk, hogy milyen teljesítményű.
Ha én nagy sebességre akarok szert tenni rövid idő alatt, akkor nem célszerű hatvan lóerős járművet vásárolnom. Ha bevásárolni veszem hétvégénként a külvárosi boltig, meg vissza, akkor a legjobb döntés. Így van ez az embereknél is. Mindenki más-más feladattal érkezett, és változó erő szükséges annak megoldásához.
Visszatérve az erő lényegéhez, én két fajta erőt különböztetek meg, amikor azt mondom erős az önérvényesítő képesség. Az egyik a valódi születésünk pillanatától rendelkezésre álló, és életünk végéig elkísérő őserő. Nem kell érte semmit tenni, velünk van, használjuk vagy sem, kedvünk szerint.
A másik a tanult erő. Ilyenkor olyan élethelyzetekbe kerülünk, ahol a meg kell tanulnunk küzdeni, hogy „életben” maradjunk. Az érthetőség kedvéért egy példa: az előbbi őserő mondjuk az a harcos, aki pusztán genetikai oknál fogva 2 méteresre nő 130 kilót nyom, így félelmetes ellenfél. A másik harcos alig 80 kiló és 180 cm, ám az utca nevelte fel és az edzőterem. Bár nincs akkor fizikai ereje, ha harcról van szó, méltó ellenfele a nagynak.
Az életben persze nem fizikai küzdelemben van jelentősége ezeknek az erőknek, és avatatlan személő nem is tudja megkülönböztetni a két fajta harcost, vagy azt, aki mind a kétfajta erővel bír. Aki nagy erővel rendelkezik az önmegvalósítás terén, általában olyan feladatot kap, ahol komoly megpróbáltatások várják. Aki kisebb erővel születik, nem rakják egy szorítóba sem az utcagyerekkel, sem az óriással. Ő lesz majd a ring-mester, vagy a vezeti a fogadóirodát. Mindenkinek megvan a dolga.
Az életben sokszor az a nehéz, hogy te magadról nem tudod, hol állsz ezzel az erővel kapcsolatban, és mihez lesz elegendő. Van, aki erőn felül vállal, más pedig bevásárláshoz használja a 12 hengeres Ferrarit. Most nem erről szeretnék beszélni, hanem az erő lényegéről, és hátulütőiről.
Az erőnek egyetlen esetben van értelme, azaz akkor tudjuk, hogy egyáltalán van, ha az teremt, létrehoz, pusztít, vagy átalakít.  Csak a mozgásban van erő, egyébként értelmezhetetlen. Ebből következik, hogy ha valakinek sok van, akkor egészen komoly változással, átalakulással kell számolni.
Mivel minden emberben él az erő valamilyen formája, programozott ösztön a változás, törekvés. Innentől kezdve csak az a kérdés, hogy mibe fektetjük az erőnek. Van, aki vállalkozásba kezd, más gyermeket vállal, vagy gazdálkodik, netán mind egyszerre. Mivel ez az erő itt az anyagi síkon korlátozottan áll rendelkezésünkre, a fizikai szintű megvalósíthatóság általa véges.
Mégis mi ez az erő valójában??? Mi kell ahhoz, hogy valaki három vállalkozást vigyen, tanuljon és még gyermeket is neveljen? Máshogy kérdezek. Mi különbözteti meg az előbbi embert, és azt, aki nem jut egyről a kettőre, vergődik, hogy egyáltalán egy diplomát letegyen, vagy a számláit kifizesse?
Természetesen lehet a körülményekre fogni, de hasonló kiindulással ekkora különbséget mi eredményezhet? Ezeket a kérdéseket további kérdések feltételével könnyebb megválaszolni. Mi kell ahhoz, hogy nemet mondjál a barátok invitálására, és inkább tanulj? Mi kell hozzá, hogy felkelj minden reggel 5 órakor, hogy jusson idő edzeni, olvasni, kapcsolatokra a munka és a család mellett? Mi kell ahhoz, hogy egy fárasztó nap után, a szemtelenül szabálytalankodó autósnak ne harapd át a torkát? Mid van, ha a huszadik beadott, sikertelenül elbírált pályázat után, írsz egy huszonegyediket? Ha hajszál híján csúszol le a dobogó legmagasabb fokáról, és mégis mosolyogni tudsz, mid van neked? Akinek meghal a gyermeke, és idővel képes elengedni a fájdalmat, mije van? Ha elesel, mi kell, hogy felállj? Ha becsapnak, mi kell, hogy újra bízz? Erő, erő, erő! Láthatóan a legritkább esetben beszélhetünk konkrét tett erőről. A kitartáshoz, az állhatossághoz, a szorgalomhoz, a megbocsátáshoz, a türelemhez, a meggyőződéshez mind-mind erő kell. A legnagyobb erő természetesen a változáshoz szükséges. Még mindig nem érkeztünk el az erő lényegéhez. Miért van szükség rá a megbocsátáshoz vagy a türelemhez? A kitartáshoz, vagy szorgalomhoz még érthetőbb, de miért kell a bizalomhoz vagy az elengedéshez? Ezt a jedi lovagok pontosan értik és tudják. Az erő minden esetben azért kell, mert általa uralhatjuk gyengeségeinket. Ha az erő veled van, szinte bármire képes leszel: hiszel, mint egy gyermek, türelmes vagy, mint a kőszikla, kitartó, mint a folyó árja, befogadó, mint az óceán, és könnyedül szabad, akár a pillangó.
Ez mind remekül hangzik, és sokunkban az anyagi megnyilvánulása ott van ennek az erőnek, amit egonak hívok. Igen ám, de itt az anyagban ennek az erőnek az árnyoldala is jelen van. Ha erőt kapsz a teremtésre, használhatod pusztításra. Ha erőd van a belátásra, képes vagy a tombolásra. Ha adni tudsz, elvenni is lesz erőd. Ráadásul az ego kibontakozásának kezdeti állapotában általában a sötét oldal az erősebb, azaz az önös: elvenni, rombolni, tombolni. A Te döntésed, hogy mit választasz. Kezdetben azért kell szembesülni az árnyékkal, mert a fényre a sötét fájdalmai után kezünk vágyni, és utána már soha többet nem fog rajtunk az ego sötét oldalának csábítása. Ismerjük őt, és tudjuk hova vezet. Onnan jöttünk.
Azok az emberek, aki nagy erővel érkeztek, hogy a teremtést szolgálhassák, legalább akkora „veszélyben” vannak, hogy romba döntik a saját és mások életét. Az autós példához visszatérve, a gyors autóban nagy erő lappang, amiben sokkal könnyebb meghalni, vagy másokat veszélyeztetni. Ráadásul a csábítás is sokkal intenzívebb, amikor feldübörögnek a lóerők, hogy bőven túllépjük a megengedett sebességet, és ledudáljuk az előttünk araszolók fejét.
Így a nagy erő minden esetben nagyobb felelősséggel is jár. Mivel minden erő annak teremtőjének forrásához tér vissza azonos minőségben (egységelmélet), nem kérdés mire érdemes használni erőnket. Igen, a jósághoz hatalmas erő kell, de a legnagyobb; a változásban meglelni az isteni középutat.

Hozzászólások

Ezt nekem pontosan ezekben a percekben kellett elolvasnom.Köszönet.

Köszönöm a visszajelzést!

Új hozzászólás