Ma a Merkúr napja van
Nincs jó, nincs rossz, Te vagy ki e kétséget teremted.

Az akohol, a kutatások és valaki füllent

A közvélekedés szerint napi néhány pohár bor általában csak jót tesz a keringési rendszernek és az agynak. A Rutgers University most közzétett tanulmánya azonban arra figyelmeztet, hogy szűk a mezsgye a mértékletes és mértéktelen ivás között, utóbbi pedig akár 40 százalékkal is csökkentheti egy felnőtt ember agysejtjeinek számát.

A közlemény egyelőre a Neuroscience című lap internetes oldalán olvasható, nyomtatásban pedig november 8-án jelenik meg. Megan Anderson és munkacsoportja szerint a közepes−nagy mennyiségű alkoholfogyasztás − ami azt jelenti, hogy az illető hét közben kevesebbet, hétvégén azonban többet iszik − mélyrehatóan károsítja a felnőtt agy strukturális integritását.

„A mérsékelt ivás nagyon könnyen átcsaphat részegségbe úgy, hogy az érintett észre sem veszi – mondja Anderson. – Ennek rövid távon esetleg nincs is nyilvánvaló jele a motoros működésekben vagy összességében az agyi képességekben, de hosszú távon e magatartásforma már károsan befolyásolhatja a tanulást és az emlékezőképességet.”

A mostani kutatásban − a finnországi Jyvaskyla Egyetemmel együttműködve − rágcsálómodellen tanulmányozták, hogy a mérsékelt−nagyfokú alkoholfogyasztás miként hat az agy működésére. (Ez 0,08 százalékos véralkoholszintnek felel meg − az Egyesült Államok számos államában ez a határértéke annak, ami felett már nem lehet gépjárművet vezetni.) Azt tapasztalták, hogy az ilyen mértékű intoxikáció hatásár a rágcsálóknál – ami emberre vonatkoztatva nők esetében 3-4 pohár, férfiak esetében 5 pohár ital hatásának felel meg – a hippocampusban lévő idegsejtek száma csaknem 40 százalékkal csökken az absztinens állatokhoz viszonyítva. Ennek különösen annak tudatában van nagy jelentősége, hogy a hippocampusban képződnek az új neuronok, és ez a terület bizonyos új dolgok megtanulásának központja is.

Ilyen mennyiségű alkohol még nem elegendő arra, hogy akár a hím, akár a nőstény állatoknál károsítsa a motoros működéseket, illetve rövid távon súlyosan befolyásolja az asszociatív tanulás folyamatát. A kutatás vezetője szerint azonban az idegsejtek ilyen jelentős mértékű megfogyatkozása idővel mélyreható változásokat idéz elő a felnőttek agyának plaszticitásában, mivel az agyműködés normális szabályozásához az szükséges, hogy ezek az újonnan képződött neuronok megfelelően kommunikáljanak a többi idegsejttel.

„Amennyiben az agynak ezen területét hónapokon vagy éveken át naponta éri negatív hatás, akkor ez végül oda vezet, hogy az illető nem lesz képes új helyekre eltalálni vagy olyan dolgokat elsajátítani, melyekkel korábban még nem találkozott az élete folyamán. Ez egy olyan dolog, amiről talán nem is tudunk, mégis reális a veszély arra, hogy bekövetkezzen” – figyelmeztet Anderson.

Az Egyesült Államok alkoholizmussal foglalkozó kutatóintézete szerint akkor tekinthető egy férfi kockázatos ivónak, ha hetente legalább 14 adag italt fogyaszt, míg a nőknél ennek határa heti 7 adag ital. Bár már a középiskolában és a felsőoktatásban sem ritkaság az alkoholabúzus, a nagyivók 70 százaléka a 26 év felettiek közül kerül ki.

„Kutatásunk arra hívja fel a figyelmet, hogy a társasági és napi alkoholfogyasztás károsabb lehet az agyra, mint ami erről a közvéleményben él” – zárja eredményeik ismertetését a kutatás vezetője.

 

Forrás: http://www.otszonline.hu/cikk/mar_a_mersekelt_alkoholfogyasztas_is_pusztitja_az_agysejteket

Annál nagyobb közhely, mint hogy az alkohol módszeresen elpusztítja az agysejteket, aligha létezik - és aki volt már részeg, vagy legalább látott részeg embert, nyilván egyetért abban, hogy az alkohol tényleg csinál valami olyasmit, ami nincs túl jó hatással az ember agyára. A valóság azonban az, hogy az alkohol egyáltalán nem öli meg az ember agysejtjeit.
Az alkohol - pontosabban az etanol, más néven etil-alkohol - valóban képes egyes sejteket, sőt egész mikroorganizmusokat megölni, ezért is használható tömény formában fertőtlenítésre. Ha alkoholt iszunk, a máj rögtön nekilát a lebontásának, de ez csak aránylag lassan megy neki, átlagosan 7-8 grammal birkózik meg egy óra alatt. ha ennél gyorsabban kapja a szervezet az utánpótlást, az a véráramban kering, míg sorra nem jut a májban, és ezzel eljut többek között az agyba is. Ilyenkor rúg be az ember. Na de mi történik sejtszinten?
Minden kutatás azt mutatja, hogy ilyenkor a sejtek nem pusztulnak el, nem is károsodnak, csak az egymás közti kommunikációjukat zavarja meg az alkohol. egészen pontosan a neuronok egyes receptorait arra késztetik, hogy egy olyan szteroidot állítsanak elő, ami akadályozza az információtárolást. Súlyosabb esetekben annyira, hogy filmszakadás van, és másnap alig emlékszünk az egész berúgásból bármire. Kísérletek azt is bebizonyították, hogy az alkohol akkor sem öli meg az agysejteket, ha konkrétan rájuk öntik, ami azért ritkán fordul elő a legvadabb lerészegedéseknél is. Azt is kimutatták, hogy a mérsékelt alkoholfogyasztás hosszú távon csökkenti az időskori agyi leépülés esélyét.

Na és mi van az idült alkoholistákkal? Kutatások kimutatták, hogy náluk sem közvetlenül az alkohol felelős az agysejtek pusztulásáért, hanem az úgynevezett Wernicke-Korsakoff-szindróma, a B1-vitamin kóros hiánya, és az általános rossz táplálkozás, az alkoholista életforma rendszeres velejárói.

 

Forrás: http://index.hu/tudomany/til/2014/09/09/az_alkohol_valojaban_nem_oli_meg...

Új hozzászólás