Ma a Szaturnusz napja van
Nincs jó, nincs rossz, Te vagy ki e kétséget teremted.

Pénz, avagy a birtoklás csapdája

A legtöbben ma a boldogságukat, boldogulásukat a pénzhez, a megszerzett javak birtoklásához kötik. Persze ez nem egy újkeletű jelenség, de mondhatjuk, ez kissé felpörgött a kapitalista értékrendnek köszönhetően. Pénzért eddig is sokan adták el lelküket, és az ma sincs másként. Gyűlölettel, haraggal tekintünk azokra az emberekre, akik saját anyagi gyarapodásuk érdekében erkölcstelennek kikiáltott tetteket követnek el.

Mint mindent, az élet ezeket a viselkedésformákat is felül tudja írni. Itt olyan helyzetekre kell gondolni, amikor a pénz léte vagy nem léte teljesen lényegtelen egy adott élethelyzetben. Mielőtt elébe szaladnék a dolgoknak, tisztázzuk mi a pénz. A pénzhez a legerősebb hitbéli kötődés szükséges, hogy életképes maradjon. Mindegyikőnknek el kell hinnie egy papírdarabról, hogy azért tejet lehet kapni. Önmagában semmilyen értéke nincsen, csak azért adjuk mégis oda egy halom színes papírért egy élet munkájával felépített házunkat, mert elhisszük, hogy más is hasonlóan gondolkozik, és értékesnek találja a papírt. Ilyen alapon fizető eszköznek lehet nevezni mindent, ami két vagy több ember között értéket képvisel. Ha számomra a legtisztább 30 karátos gyémánt csak egy szépen csillogó kő, akkor egy kiló kenyeret sem adnék érte, mert semmi hasznát nem látom. Így lehet érzékelni, hogy minden anyagi érték csak egy bizonyos viszonyítási rendszerben képez értéket. Ha ez a rendszer megváltozik és te még mindig ahhoz kötöd értékrendedet, akkor elvesztél. Ilyen, amikor a sivatagban 3 napi szomjazás után házadat is odaadnád a pohár vízért.

Csak azért soroltam e példákat, mert fontos megérteni, hogy minden amit, értéknek tartunk és anyagi formát ölt, egészen biztos, hogy elvehető, mulandó, és lényegében illúzió, amiben minél többen hisznek annál valóságosabb. Ezek után gondoljunk bele, ha valaki ehhez köti a boldogságát. Persze erre mondják, hogy a pénz nem boldogít, de jó ha van. Ez így van, ennek ellenére sokan nem így élik az életüket. Tudjuk, hogy vannak emberek, akik nagyon gazdagok, és nagy boldogtalanok, és vannak emberek, akik nagyon szegények és nagyon boldogok. Hogy is van ez?

Igen, itt is minden fejben dől el. Ki a szegény? Az, aki annak érzi magát. Ezt azért fontos elmondani, mert ma sokan gondolják szegénynek magukat, mert a náluk sokkal vagyonosabbakhoz hasonlítják magukat. Érdekes, miért nem szegényebbekhez? Mert így működik az ego. Vágyakat gerjeszt, amik kielégítését követően újabbak születek, amihez már megint kevés a pénz, ezért szegények közé soroljuk magunkat.

A pénz, az anyagi mivolta okán úgy távozhat tőlünk az egyik pillanatról a másikra, mint jöhet, és tehet gazdaggá, vagy földönfutóvá. Mivel a biztonságunkat szinte kivétel nélkül az agyagi megtestesülésekhez kötjük (pénz, másik ember, ház, autó stb.) lehet e valaki biztonságban?

Mint minden, ez is belül dől el, a biztonságod és boldogságod kívül ne keresd.

Új hozzászólás