“A Világ az asztrológia szemüvegével”

Az elején egy rövidke asztrológiai bevezető a témával összefüggésben, azután mindenki számára érthetően folytatom.
A 6. ház egy horoszkópban legfontosabb analógiái között a szolgálatot hordozza. Ehhez képest ma leginkább a munka házaként definiálják az asztrológusok.
Sőt, klasszikusan a három sötét ház egyike volt a 6. Mikor nekem tanították e tudományt, már a 4. ház váltotta fel. Elgondolkodtató.

Sokszor hangoztatom írásaimban az isteni erényeket. Az egyik, ha lehet mondani legistenibb a megbocsájtás. Az emberi ego számára ugyanis ez olyan, mint ördögnek a tömjénfüst. Ő ugyanis a léte ellen való törekvésnek vesz mindenfajta behatást, ami szándékában, vágyaiban, elképzeléseiben akadályozza. Márpedig, ha elvesznek tőle valamit, amibe ő energiát áldozott, az olyan, mintha belőle vennék el.  Hogy még érthetőbb legyen:

Karácsony idején, én is alkalomhoz illő témával zárom az évet.
Igaz ugyan, hogy a hagyomány szerint nem a szeretet ünnepeljük ilyenkor, de mivel ez egy nemes torzítás, én sem kötekszek.
Nem fogom definiálni, mi az a szeretet, ettől ne félj, inkább szeretnék arra rávilágítani, mi az a szeretet, amiről Jézus beszél, és miért mondják, hogy a VALÓDI SZERETET minden fájdalmat, nehézséget felold.

Megint az a legfontosabb, hogy tisztázzuk magát a fogalmat. Mi az a játék? Te tudnál erre válaszolni? Érdemes ezzel eljátszani:-), mielőtt tovább olvasol…

Igen, valahol itt van a lényeg: tét nélkül cselekedni. Ha definiálni kellene, én csak ennyit írnék. Erre valószínű sokaknak magasra szalad a szemöldöke, vagy ráncok gyűlnek a homlokukra, hát lássuk mit értek ez alatt.

Régóta foglalkoztat, mi az a humor. Véleményem szerint a szerelem mellett a másik nagy misztikum az emberi létben. Ha valaki megkérne, hogy magyarázzam el neki, mi az a humor, azt hiszem, bajban lennék.

Az állatok ritkán nevetnek, így lehet tudni, hogy ez az ajándék csak emberek kiváltsága. Magyarán kell valami, ami csak nekünk van. Értelem? Intelligencia? Kreativitás? Igen, de valami többet érzek én e mögött.

Idealista álmodozásaim egyik gyakori képe, amikor minden jogász és bíró, rendőr és ellenőr munka nélkül marad. Egyik szakma képviselője se vegye magára, nem ellenük irányul ez az ábrándom, hanem ezek olyan hivatások, melyeket a modern társadalom termelt ki, valójában nem lenne rájuk szükség. Jó, nem csak kapitalizmusunk fénykorában van szükség ilyen vagy hasonló munkát végző emberekre, de sosem volt ennyire meghatározó jelenlétük, mint napjainkban. A rendőrt régen városőrnek hívták, vagy egyszerűen katonának. Az igazság dolgában a király hozott ítéletet.

 A bűn egy olyan fogalom, amiről a legtöbb embernek egy dolog jut eszébe; az az ember, aki gyilkol, lop, másokat bánt stb. Rendben, de miért pont ezeket tekintjük bűnnek? Miért van az, hogy egyes emberek szerint ezek természetes dolgok? Miért nincs bizonyos egyéneknek BŰNtudata?

Ez az ötlet megint egy kedves és hűséges olvasóm felvetése okán fordul át gondolatokba.

Mik az igaz értékek? Ez egy relatív fogalom, vagy valóban léteznek abszolút értelemben vett értékek? Függetlenül vallástól, társadalmi berendezkedéstől, kortól, lehet-e kimondani, hogy egy dolog, mindenkinek javára válik?

Igyekszem most is gyakorlati oldalról kifejteni a témát, bár néha elkerülhetetlen a szellemi vonal, hiszen a megoldás most sem az anyagban rejtőzik.

Egyszer hallottam egy okos kérdést, és arra egy még bölcsebb választ. Így hangzott:

- Honnan lehet tudni, hogy valami él?

- Onnan, hogy mozog.

Már sokat beszéltem arról, hogy a vízöntő korát éljük, és annak egyik legmarkánsabb megnyilvánulási formájáról, a közösségről szeretnék ejteni pár szót.

Egyáltalán mit hívhatunk közösségnek. A lényege, hogy egy bizonyos dolog, képviselői sorakoznak fel annak a valaminek a zászlaja alá. Azért fogalmazok ilyen ködösen, mert az említett dolog annyi minden lehet, hogy nincs rá szó. Lássunk azért példákat. Ilyen nagy halmaz az elvek, mint eszmeirányzatok, politika, vallás stb.