Nincs jó, nincs rossz, Te vagy ki e kétséget teremted.
Dorka89 elemzése
h, 2012/01/30 - 10:56
Kedves Attila!
Kislányom jövője érdekelne, aki jelenleg külföldön tartózkodik. Elsősorban az, hogy sikerül-e elhelyezkednie vagy hazajön. Elégedett lesz-e a munkájával, megtalálja-e hamarosan a párját.
Köszönettel:
Éva
Sajnálom, hogy nem olvastad el figyelmesen a jelentkezés „feltételeit”. Ott megtalálod, hogy nem jósolok. Te pedig csak ilyen kérdést tettél fel. Ha azt mondanám, hogy nem találja meg a párját, és elégedetlen lesz a munkájával, akkor az miért jó Neked? Biztos, hogy szeretnéd tudni a jövőt? Értem, hogy aggódsz, de ezzel nem segítesz, se magadon se a lányodon. Hacsak nem imádsz aggódni és szorongani olyan dolgok miatt, amin nem tudsz változtatni. Ezek után, nincs más választásom, mint a saját nézőpont szerint nézni a lányod sorsát. A lányod a sorsát élheti nagyon jól, de könnyű elrontani is. A lényeg benne van, belül a szívében, azaz, hogy mennyire vágyik többre, mint ami megadatik számára. Könnyen eshet ugyanis a pénzhajhászás csapdájába, ám a megnyugvást ezáltal nem lelheti meg. Valószínű ezért van most külföldön, mert álmodozik egy szép világról, ahol bármit megvehet megának, és nem kell minduntalan az árcímkét néznie. Még meg is találhatja a számítását, sőt szerintem meg fogja. Persze neki mindig központi kérdés lesz az anyagi terület, de én sokkal nagyobb figyelmet szentelnék a párkapcsolati kérdésnek. A valódi biztonságot ugyanis ott kellene megélni, hiszen egy nő számára a biztonság elsősorban érzelmi, és nem anyagi. Így fordulhat az elő, hogy ha párja lesz, nehezen tudja majd elfogadni, hogy a stabilitás akadályozódik. Illetve többé nem rajta múlik. Bár elérheti célját külföldön, vigyáznia kell, nehogy egyedül maradjon. Neki fontos, a Sors szempontjából, hogy legyen párja, vagy valaki, aki társa lehet az életben. Egyedül igen nehéz lesz, bár kétségtelenül tanulságos. Nem tudom, foglalkozik spiritualitással, de jó lenne nyitni ez irányba, mert szüksége lesz rá. Tehetsége is van hozzá, így remélem, előbb-utóbb elindul ezen az ösvényen.
Kedves Attila!
Köszönöm szépen a válaszod. Lányom azért ment ki külföldre tavaly ősszel, hogy a diplomájához szükséges nyelvvizsgához gyakorolja-tanulja a nyelvet, ezért beiratkozott egy idegen ajkúak számára létrehozott nyelviskolába. Azonban nem szeretné, hogy mi finanszírozzuk a továbbiakban a tanulását, ezért keres állást. A kérdésem valóban félreérthető volt, lényegében arra voltam kíváncsi, hogy sikerül-e elhelyezkednie a közeljövőben (bár már válaszoltál, hogy az ilyen jellegű kérdésekre csak egy jós tudna válaszolni.) Párkapcsolataira jellemző, hogy mindig elesett, antiszociális, kevés önbizalommal rendelkező fiúkkal hozza össze a sors - ami nem is lenne probléma, de a ő (elmondása szerint) már arra vágyna, hogy egy magabiztos párja legyen, akire tud támaszkodni, aki mellett igazi nő lehet. Amúgy ilyen hivatást is (szociális munkás) választott.
Igazán sajnálom, hogy nem tudtam konkrétabban feltenni a kérdéseimet vele kapcsolatban, pedig nagyon szeretném valahogyan megnyugtatni, mivel úgy vettem észre, hogy egy kicsit elvesztette a jövőbe vetett hitét. A spiritualitás őt egyáltalán nem érdekli (egyenlőre), pedig otthon igen sok e témájú könyv, CD, DVD sorakozik, mivel engem viszont nagyon is:)
Válaszodat még egyszer köszönöm (többször elolvastam és most már mást jelentenek a soraid, mint elsőre), sokat segítettél annak ellenére, hogy rosszul kérdeztem.
Üdvözlettel:
Éva
Nagyon érdekes, amit elmondtál, mert valóban erős a jelzés az említett típúsú fiúk bevonzására, de ennek azért olyan oka is van, ami rajta múlik. Az ő önbecsülése is sérült, ugyanis a hasonló vonzza a hasonlót. A másik oka, hogy az apaképe olyan területet érint, ami hajlamosítja, hogy istápolja a férfiakat. Ezzel most esélytelen bármit kezdeni, még nem tart ott, hogy ezt más formán valósítsa meg, de ha segítséget kér, az első amit mondani lehet neki, hogy kezdje el szeretni magát, és a férfiban az "Istent" keresni. Amíg azonban nem kér segítséget, nincs mit tenni, tanulnia kell. Apukájával milyen a kapcsolata?
Kedves Attila!
Dorka édesapja nagyon kevés szeretet kapott (érzett) gyerekkorában a szüleitől, ezért a kislányát rajongásig szereti az első perctől fogva, elfogadja olyannak amilyen, nem korlátozza - velem egyetértésben. Talán túlságosan is szabad kezet adtunk neki, túlságosan is bevontuk őt a döntésekbe, történésekbe. (Lehet, hogy nem kellett volna...) Azt én is észrevettem, hogy van valami probléma, mivel kamasz kora óta testsúly problémákkal küzd, s bár gyönyörű szép, visszajelzést is állandóan kap erről a környezetétől, mégsem hiszi ezt el. Amúgy nagyon talpraesett, folyamatosan keresik a társaságát, barátságát.
Így felnőtt korára is nagyon jó a kapcsolatunk vele, bár külön él évek óta, rengeteget van otthon, sokat beszélgetünk, együtt nyaralunk, szeret velünk lenni (a barátai is:))), de nem jöttünk rá az édesapjával, hogy mit ronthattunk el (szerinte semmit, egyszerűen csak szeret nassolni, de szerintem nem ilyen egyszerű a helyzet), hiszen valószínűleg miattunk ilyen. Visszatérve a kérdésedre: nagyon szeretik egymást az apjával, folyton hülyéskednek, de ha komoly dologról van szó, azt is megbeszéli vele.
Gondoltam már rá, hogy elmegyünk szakemberhez, de sem ő sem az apja nem szeretne, mert szerintük nincs semmi probléma. Ezért hívtalak segítségül, de tudom, hogy ezt nem csak nekem kell megoldanom, hanem mindhármunknak...
További szép napot kívánok.
Köszönettel:
Éva
Öröm hallani, hogy ilyen szülői kapcslatok is vannak. Nekem van egy olyan érzésem, hogy a lányodnak ki nem mondott titkai vannak. Főleg olyan dolgokra kell gondolni, ami nagyon személyes és csak neki jelentenek valalmit, de számára ez frusztráló. Ez belül szorngást okoz benne. Fura a dolog, mert alapvetően tényleg nincs baj az ő lelkével, de mégis van valami nagyon mélyen, amiről lehet ő sem tud, csak érzi. Akár a jéghegy, aminek csak a csúcsa látszik, neki is van mit feltárni a mélyben.
Erőltetni persze nem szabad. Sőt, amíg nem az ő részéről jelentkezik az igény, hogy megoldást találjon, nem kell felemlegetni. A lényeg, hogy érezze, van kihez fordulnia. Mellesleg van neki hajlama, hogy teltebb formákkal bírjon...
Hozzászólások
Kedves Éva,
Kedves Éva,
Sajnálom, hogy nem olvastad el figyelmesen a jelentkezés „feltételeit”. Ott megtalálod, hogy nem jósolok. Te pedig csak ilyen kérdést tettél fel.
Ha azt mondanám, hogy nem találja meg a párját, és elégedetlen lesz a munkájával, akkor az miért jó Neked? Biztos, hogy szeretnéd tudni a jövőt? Értem, hogy aggódsz, de ezzel nem segítesz, se magadon se a lányodon. Hacsak nem imádsz aggódni és szorongani olyan dolgok miatt, amin nem tudsz változtatni.
Ezek után, nincs más választásom, mint a saját nézőpont szerint nézni a lányod sorsát.
A lányod a sorsát élheti nagyon jól, de könnyű elrontani is. A lényeg benne van, belül a szívében, azaz, hogy mennyire vágyik többre, mint ami megadatik számára.
Könnyen eshet ugyanis a pénzhajhászás csapdájába, ám a megnyugvást ezáltal nem lelheti meg. Valószínű ezért van most külföldön, mert álmodozik egy szép világról, ahol bármit megvehet megának, és nem kell minduntalan az árcímkét néznie. Még meg is találhatja a számítását, sőt szerintem meg fogja. Persze neki mindig központi kérdés lesz az anyagi terület, de én sokkal nagyobb figyelmet szentelnék a párkapcsolati kérdésnek. A valódi biztonságot ugyanis ott kellene megélni, hiszen egy nő számára a biztonság elsősorban érzelmi, és nem anyagi. Így fordulhat az elő, hogy ha párja lesz, nehezen tudja majd elfogadni, hogy a stabilitás akadályozódik. Illetve többé nem rajta múlik.
Bár elérheti célját külföldön, vigyáznia kell, nehogy egyedül maradjon. Neki fontos, a Sors szempontjából, hogy legyen párja, vagy valaki, aki társa lehet az életben. Egyedül igen nehéz lesz, bár kétségtelenül tanulságos.
Nem tudom, foglalkozik spiritualitással, de jó lenne nyitni ez irányba, mert szüksége lesz rá.
Tehetsége is van hozzá, így remélem, előbb-utóbb elindul ezen az ösvényen.
Szeretettel:
Attila
Kedves Attila!
Kedves Attila!
Köszönöm szépen a válaszod. Lányom azért ment ki külföldre tavaly ősszel, hogy a diplomájához szükséges nyelvvizsgához gyakorolja-tanulja a nyelvet, ezért beiratkozott egy idegen ajkúak számára létrehozott nyelviskolába. Azonban nem szeretné, hogy mi finanszírozzuk a továbbiakban a tanulását, ezért keres állást. A kérdésem valóban félreérthető volt, lényegében arra voltam kíváncsi, hogy sikerül-e elhelyezkednie a közeljövőben (bár már válaszoltál, hogy az ilyen jellegű kérdésekre csak egy jós tudna válaszolni.) Párkapcsolataira jellemző, hogy mindig elesett, antiszociális, kevés önbizalommal rendelkező fiúkkal hozza össze a sors - ami nem is lenne probléma, de a ő (elmondása szerint) már arra vágyna, hogy egy magabiztos párja legyen, akire tud támaszkodni, aki mellett igazi nő lehet. Amúgy ilyen hivatást is (szociális munkás) választott.
Igazán sajnálom, hogy nem tudtam konkrétabban feltenni a kérdéseimet vele kapcsolatban, pedig nagyon szeretném valahogyan megnyugtatni, mivel úgy vettem észre, hogy egy kicsit elvesztette a jövőbe vetett hitét. A spiritualitás őt egyáltalán nem érdekli (egyenlőre), pedig otthon igen sok e témájú könyv, CD, DVD sorakozik, mivel engem viszont nagyon is:)
Válaszodat még egyszer köszönöm (többször elolvastam és most már mást jelentenek a soraid, mint elsőre), sokat segítettél annak ellenére, hogy rosszul kérdeztem.
Üdvözlettel:
Éva
Kedves Éva!
Kedves Éva!
Nagyon érdekes, amit elmondtál, mert valóban erős a jelzés az említett típúsú fiúk bevonzására, de ennek azért olyan oka is van, ami rajta múlik. Az ő önbecsülése is sérült, ugyanis a hasonló vonzza a hasonlót. A másik oka, hogy az apaképe olyan területet érint, ami hajlamosítja, hogy istápolja a férfiakat. Ezzel most esélytelen bármit kezdeni, még nem tart ott, hogy ezt más formán valósítsa meg, de ha segítséget kér, az első amit mondani lehet neki, hogy kezdje el szeretni magát, és a férfiban az "Istent" keresni. Amíg azonban nem kér segítséget, nincs mit tenni, tanulnia kell.
Apukájával milyen a kapcsolata?
Szeretettel:
Attila
Kedves Attila!
Kedves Attila!
Dorka édesapja nagyon kevés szeretet kapott (érzett) gyerekkorában a szüleitől, ezért a kislányát rajongásig szereti az első perctől fogva, elfogadja olyannak amilyen, nem korlátozza - velem egyetértésben. Talán túlságosan is szabad kezet adtunk neki, túlságosan is bevontuk őt a döntésekbe, történésekbe. (Lehet, hogy nem kellett volna...) Azt én is észrevettem, hogy van valami probléma, mivel kamasz kora óta testsúly problémákkal küzd, s bár gyönyörű szép, visszajelzést is állandóan kap erről a környezetétől, mégsem hiszi ezt el. Amúgy nagyon talpraesett, folyamatosan keresik a társaságát, barátságát.
Így felnőtt korára is nagyon jó a kapcsolatunk vele, bár külön él évek óta, rengeteget van otthon, sokat beszélgetünk, együtt nyaralunk, szeret velünk lenni (a barátai is:))), de nem jöttünk rá az édesapjával, hogy mit ronthattunk el (szerinte semmit, egyszerűen csak szeret nassolni, de szerintem nem ilyen egyszerű a helyzet), hiszen valószínűleg miattunk ilyen. Visszatérve a kérdésedre: nagyon szeretik egymást az apjával, folyton hülyéskednek, de ha komoly dologról van szó, azt is megbeszéli vele.
Gondoltam már rá, hogy elmegyünk szakemberhez, de sem ő sem az apja nem szeretne, mert szerintük nincs semmi probléma. Ezért hívtalak segítségül, de tudom, hogy ezt nem csak nekem kell megoldanom, hanem mindhármunknak...
További szép napot kívánok.
Köszönettel:
Éva
Kedves Éva!
Kedves Éva!
Öröm hallani, hogy ilyen szülői kapcslatok is vannak.
Nekem van egy olyan érzésem, hogy a lányodnak ki nem mondott titkai vannak. Főleg olyan dolgokra kell gondolni, ami nagyon személyes és csak neki jelentenek valalmit, de számára ez frusztráló. Ez belül szorngást okoz benne.
Fura a dolog, mert alapvetően tényleg nincs baj az ő lelkével, de mégis van valami nagyon mélyen, amiről lehet ő sem tud, csak érzi. Akár a jéghegy, aminek csak a csúcsa látszik, neki is van mit feltárni a mélyben.
Erőltetni persze nem szabad. Sőt, amíg nem az ő részéről jelentkezik az igény, hogy megoldást találjon, nem kell felemlegetni. A lényeg, hogy érezze, van kihez fordulnia.
Mellesleg van neki hajlama, hogy teltebb formákkal bírjon...
Szeretettel:
Attila
Kedves Attila!
Kedves Attila!
Köszönöm szépen az önzetlen segítséged! További sikeres munkát kívánok Neked!
Szeretettel:
Éva
Új hozzászólás