Kedves Attila!
A kislányom adatai alapján szeretnék egy elemzést kérni: 2005.08.17-én 0óra 00-kor született, azaz pont éjfélkor.
Kérdéseim: miben tudnám őt segíteni, milyen területet kellene erősíteni, mire figyeljek oda ha iskolát választok (most éppen aktuális), mire figyeljek oda más területen?
Előre is köszönöm! :)
Szeretettel:
Enikő
Hozzászólások
Kedves Enikő!
Kedves Enikő!
Mindenképpen egy olyan hivatásra lesz szüksége, ahol a kreativitását meg tudja élni. Ez a gyakorlatban minden olyan dolgot jelent, amikor valami értéktelenből az ő szellemi energiája hozzáadásával valami értékes készül.
Benne van az, hogy ő majd tanítani akar. Egy nő esetében ez ritkán pozitív, de jobb híján a megelégedés érzését megadhatja.
Ha kreativitásról van szó, feltétlen meg kell nézni, hogy áll az anyaggal végzett alkotásokhoz, mint festészet, iparművészet, ruhatervezés, bármilyen tervezés, akár építészet is. Ha fiú lenne, a szobrászatot javasolnám:-).
Sajnos a mai világban a pénzkereset, és a szakma szeretete nem feltétlen jár együtt, de ez már az ő döntése lesz.
Érdekes mozgolódás van a kommunikáció, és mozgás területén, amire inkább figyelni kell, mint hivatásnak ajánlott. Igaz van hozzá tehetsége, mégis nehézségekkel, kihívásokkal tarkított irány ez. Az a meglátásom hogy ebből adódóan, nem is nagyon tudja sokáig eldönteni, mit szeretne. Csak türelem:-).
Egyébként egy árvaház vezetőjének is kiváló lenne!
Szeretettel:
Attila
Kedves Attila!
Kedves Attila!
Ismét köszönöm a gyors választ :)! Nekem gyerekkori álmom volt, hogy tanító legyek, a gyerekeket jóra, szépre indíthassam. Sajnos anyagi megfontolásból másfelé léptem, amit a mai napig bánok.
Emmát nem az én utamon szeretném terelni, hanem arrafelé amerre neki mennie kell. Figyelem már egy ideje mi az amiben ő jó, amihez tehetsége van.
Érdekes amit írtál, mert a kreativitással nagyon jól áll. A rajzolást például imádja, és amit mostanság megfigyeltem, hogy "különösen" látja a világot.
Csak egy egyszerű példa: vesz egy gyerek újságot és kivágja belőle az apró részeket, pl. kismadarat, virágot, és az üres rajzlapokból könyvet készít, a kivágott részleteket beragassza és mesét rajzol köré. Így már jópár rajzos mesekönyve van. Kérdeztem tőle másnak is van-e ilyen, és mondta, hogy ilyet csak ő készít. Érdekes, hiszen én nem is láttam még ilyet :)
Szóval kreativitást igénylő területeket nézegessünk.
Még egy kérdés: hogyan áll a feladatával?
Én miben segíthetek neki? Látom, hogy a családhoz való kötődése nagyon erős. Tudom, hogy a minta nem az ideális amit én átadok, de hiszem, hogy ezt kell átadnom.
Hogyan áll a 8.-dik házas Bak Holdjával? Ezért írtad az árvaházat?
Köszönöm!
Enikő
Kedves Enkiő!
Kedves Enkiő!
Feladata szerint a megbcsültséget, tiszteletet kell átélni, amiért elfogadják, és szeretik őt. Ezért is mondtam az árvaház vezetőjét, és ternészetesen a 8-as bak Hold miatt. Aztán kiemelt a gyermek területe, ami szintén az előbbit támogatja.
Valóban lényegi szerep jut a család kérdésének. Neki milyen a kapcsolata apukájával?
Igen, te megtettem, ami tehettél, ezen valóban nincs mit aggódni. Erre volt szüksége. Amiben segítheted, hogy ezt a befogadó, alárendelődős részt erősíted benne. Tudom, hogy nem lesz könnyű, hiszen születése jogán sem akar ő senkinek alárendeltje lenni. Nem is kell a legszorosabb értelemben. Úgy viszont igen, ha ő válsztja, akkor menni fog. ehhez persze olyan embert kell választania, aki méltó erre. Na de ez még messze van.
Szeretettel:
Attila
Kedves Attila!
Kedves Attila!
Az apukáját szereti, bár be kell vallanom a hozzám való ragaszkodása sokkal erősebb. Ez adódik abból is, hogy az apja "nem tud" játszani, foglalkozni vele, nem mindig csak az idő hiányában.
Ez valahogy úgy működik nála, hogy apa van, néha szigorú, néha követel, elmegy megnézi a különórákon, esetleg régebben levitte játszótérre, de nem aktív, hanem passzív szereplője a kapcsolatnak.
Szóval a gyerek főleg velem van, én fürdetem, mesélek neki (ezt főleg nem könyvből hanem képzeletből teszem :) ) , fejlesztem a fantáziáját, én korholom ha reggel sietni kell.
Az apja nagyon szereti őt, de nem tudja kimutatni (csak a saját módján), ezt persze ő is hozta magával a családból. Nálam ez másként megy, és örülök, hogy a gyereknél is más. Odajön hozzám , odasúgja, hogy mennyire szeret, ad nekem is és az apjának is egy-egy puszit. Próbálom elmagyarázni neki, hogy az apja nagyon szereti őt, csak fáradt, dolgoznia kell.
Tudom, hogy ez másképpen kellene működjön, de most jelenleg ez van.
Mesélj nekem légy szíves az alárendeltségről egy kicsit. Sokszor olvasom, hogy a nő feladata a befogadás, alárendelődés. Nem tudom "megfogni", próbálom értelmezni, és persze átérezni.
Hogyan kellene ez ideális esetben működjön? Ezt Te tudod miért kérdezem, hiszen dupla oroszlán lévén (7.-dik házas holdammal a vízöntőben) én sajátos módon élek.
A nő elfogadja azt, hogy a férje irányít, jobb esetben ő keres többet, a nő a háttérben a gyerekekkel, a tisztasággal, a renddel foglalkozik, és persze ha összejön ;-( saját magával, neki támogató és elfogadó szerepvállalás jut? Korábban kifejtetted már ezt egy cikkedben , de nekem valahogy még mindig nem megy. Sajnos nincs a környezetemben sem egy olyan minta ahol ezt láthatnám.
Szeretettel:
Enikő
Kedves Enikő!
Kedves Enikő!
Valóban sokat írtam már a befogadásról, alárendelődésről. E fogalmak egy tőről fakadnak, azaz mindketten a passzív, nőies oldal jellemzői.
Úgy látom, itt inkább egy oroszlán befogadását kell jobban körbejárni, hiszen valóban neki az egyik legnehezebb ezt megtanulni. Egyszerűen azért, mert férfi energiákat hoz, irányítói, ambíciókat termet, és nem utolsó sorban nehezen fogad el bárkit maga felett.
Férfi esetén ez nem is gond, de nőként így is képesnek kell lenni az alárendelődésre. Ennek pedig két módjáról tudok.
Az egyik, hogy olyan férfi mellett élni, akire fel tud nézni, magában a férfiban tudja átélni a fensőbbséget, hogy ő valaki. Mint a királynő.
A másik, a nehezebb a mélységes, rendíthetetlen hit. Ez esetben nem is a férfinek rendelődsz alá, hanem a sorsodnak. Jó esetben a férfit így automatikusan megemeled, és így már akár fel is lehet rá nézni. Egyéb esetben marad a hit, és alázat.
Tudom, milyen nehéz, de mit mondhatnék, az élet néha nagyon nehéz, de el mégsem futhatunk előle.
Szeretettel:
Attila
Kedves Attila!
Kedves Attila!
Valóban oly sokszor futottam volna el előle....de mégis ott tart valami, hogy az a lehető legrosszabb út.
Néha az életet úgy kell tekinteni mint egy színpadot: játszani kell, kívülről nézve, és néha nem oly mélységesen mélyen venni önmagad. Nem elfutni kell, hiszen mindennek megvan az oka. Figyelni kell a környezetünket, hogy mit miért kapunk, ott lenni, jelen lenni, de figyelni közben. Valahogy így kellene.....
Milyen jól írta le Shakespeare ezt: .....Színház az egész világ, és színész benne minden férfi és nő: fellép s lelép: s mindenkit sok szerep vár életében, melynek hét felvonása a hét kor.
És valóban amikor megismerkedik a férfi és a nő akkor a Nap találkozik a Vénusszal, később a gyermekszületésnél a Vénusz szerepet váltja a Hold időszak. De esetemben egy 12.házas oroszlán férfi nem tud igazán Nap lenni, én 12.házas dupla oroszlánként, Holdammal a vízöntőben nem tudok igazán felnézni a Napra, mint írtad megpróbálom megemelni, de nem megy. A nap Nap szeretne lenni, de a Holdtól Vénuszt várt, és mivel én még a Hold szerepemben vagyok, nem tudok Vénusz lenni, ezért keres egy Vénuszt, ahol ő Nap lehet.........
és énrám milyen szerep jut?...telik az idő én is lehetek újból Vénusz, vagy akár Nap is egy "olyan" kapcsolatban.......de az én 12.házas Napom soha nem lehet igazán Nap.........
És tényleg mi a legfontosabb mint írtad :) az Elfogadás és a Hit!
Köszönöm szépen Attila a segítséged!
Szeretettel:
Enikő
Új hozzászólás