Nincs jó, nincs rossz, Te vagy ki e kétséget teremted.
j_lac elemzése
h, 2011/12/19 - 14:32
Kedves Attila!
Szeretnék élni az általad kínált lehetőséggel. Elsősorban a munka területe érdekelne és a munkavállalás külföldön. Meg persze minden amit fontosnak tartasz a horoszkópomban.
Előre is nagyon köszönöm az elemzést!
Először is kíváncsi vagyok, hogyan jutottál az oldalamra, hogy nálad is egy hölgy áll a háttérben, vagy magadtól bukkantál rám. Lássuk a külföldet először. Ha nagyon akarod, és küzdesz érte, ki tudsz jutni, és még munkád is lehet. Könnyű azonban nem lesz. Persze kinek az, de ami miatt én ezt nem látom pozitívnak, hogy a békédet nem fogod megtalálni kint. Persze sokat tanulhatsz, és tapasztalhatsz, hiszen erről szól az élet. Én azonban annak vagyok híve, hogy ott tanuljunk, ami egyébként is az utunk megismeréséhez szükséges, ne azt, hogy mi nem dolgunk. Az egyetlen dolog, ami a külföld mellett szól, hogy az otthon területe nálad meglehetősen változékony, és ezt remekül megoldaná egy külföldi tartozkodás. Erről egyébként mesélnél nekem kicsit? Van e saját lakásod, hányszor költöztél, és apával milyen a kapcsolatod. Apával kapcsolatban ugyanis automatikusan felmerül az otthon, családi gyökerek kérdése. Bár kifejezetten negatív lenyomatokat nem látok, az elengedésnek, átalakulásnak fontos szerepe van vele kapcsolatban. Ami a feladatodat illeti két dolgod van. Az egyik, hogy át kell élned a teremtői minőséget, miközben megtapasztalod, hogy szükség van rád. Ez olyan dolog, hogy létrehozol, valmit, aminek léte utána tőled függ. Ilyen a gyermek például. Ragaszkodnod mégsem szabad ahhoz, amit, akit léterhoztál, noha felelősségel tartozol iránta. A másik, önmagad felvállalásáról szól, elsősorban magaddal szemben, ami ilyenkor automatikusan maga után vonja a külvilág előtt való felvállalást is. Ennek ellenére szinte mindanyian előbb a külvilágnak akarunk megfelelni, és így tudjuk csak elfogadni magunkat.
Visszatérve a munkára, fontos területe ez életednek . Én egyfajta alkotást tudnék elképzelni neked, amikor valamiből kretivitásodútján valamit létrehozol. Lehet ez művészi alkotás, vagy szervező tevékenység. Keresekedelem támogatott. Mivel vágyaid cseppet korlátozottak, ezért javaslom, ne egyedül tevékenykedj. Legyenek társaid, segítőid. Végeztül egy fontos tanács: nincsenek univezális igazságok az ego szintjén. Amikor valami nem győz meg, ne vesd el, ne zárd be magad előtte végleg. Ha csalódtál egy vallásban például, lehet csak nem a megfelelő helyről kaptad az információt. A vilgánézedted fontos kérdés a te életedben, és mivel könnyel lerántod a kerszetvizet valamiről, ami éppen nem nyer szemedben igazságot, végül nem marad más csak az egod, akiben hinni szeretnél. Ő pedig nem tud elvezetni az Igazhoz.
Másodsorban, igen egy hölgy áll a háttérben. A párom talált rá erre az oldalra, és ennek köszönhető a kérésem.
Édesapámmal jó kapcsolatban vagyok, nem volt igazán komoly konfliktusunk. Általában édesanyámmal bonyolítom a mindennapos dolgaimat, de a közös hobbi (horgászat) miatt -amikor otthon vagyok- sok időt töltünk együtt.
Hosszú ideig egy helyen éltem a szüleimmel, azonban az egyetemi éveim alatt sikerült jó pár albérletet megjárnom. Azóta szüleim is elköltöztek az eredeti lakásból.
Jelenleg is albérletben lakunk a párommal. Mindent összevetve kb. 10 helyet tudtam hosszabb időn át (legalább fél évig) lakhelyemnek nevezni. Sikerült az országot is lefednem, északon születtem, keleten tanultam és most nyugaton élek...
A külfölddel kapcsolatban azért érdeklődtem, mert felmerült a lehetősége annak, hogy átmenetileg külföldön folytassam a munkámat. A párom természetesen velem tarthatna. Elsőre jó lehetőségnek tűnt azonban -mint mindennek- ennek is megvannak az árnyoldalai. Nyilvánvalóan anyagilag és a szakmai karrierem szempontjából gyümölcsöző túra lehetne, viszont az ára sem lenne csekély.
Nehezen tudtam eldönteni, hogy mindez egy sorsszerű lehetőség amit mindenképp ki kellene aknáznom, hiszen úgyis erre visz az utam (mármint külföldre), vagy ez inkább egy próba/kihívás amit be lehet vállalni, és kemény munkával gyümölcsözővé is válhat.
Alapjában véve nem zárkóznék el előle, de a kezdeti lelkesedés a részletek és a munka mibenlétének megismerése után nagyban visszaesett.
Jelenleg szerencsés helyzetben vagyok, részben azt teszem amit szeretek, használom a kreativitásom, alkotok . Azonban pont ennek egy részéről kellene lemondanom, és helyette nem túl vonzó (sőt néhol számomra kimondottan nem szimpatikus) feladatokat kellene végeznem...
Szerencsére nem égető a kérdés, sőt, jelenleg inkább elméleti jellegű. Azonban tudom, hogy a közeljövőben könnyedén úgy alakulhat, hogy újra terítékre kerül a kérdés, és akkor már gyakorlati döntéseket kell majd hoznom.
Ebben szeretnék segítséget kapni, megérteni, hogy mindez vajon tényleg az én utam amin előbb-utóbb úgyis végig kellene mennem, vagy csak egy lehetséges nehéz de gyümölcsöző út, amit nem "kötelező" bejárnom.
Az egómmal és különböző világnézetekkel kapcsolatban a tanácsod igyekszem megfogadni, és nem ítélni „véglegesen” csak a saját fejem után menve...
Köszönöm válaszodat! Gondolom megtaláltad az egyezést abban, amit a hivatásoddal kapcsolatban mondtam, és amit csinálsz. Persze végezhetsz más munkát, de csak rövid ideig tudnád "eladni magad", neked annyira fontos, hogy szeresd, amit csinálsz. Ráadásul sokra viheted, ha megéled magad a hivatásodban. Mint írtam, választhatod a külföldet, hiszen semmi nem tiltott, ha lehetőséget kapsz rá. Ez a mi szabad akaratunk. A sorsod azonban nem támogatja, ami annyit jelent az én olvasatomban, hogy bár megkaphatod a lehetőséged, a feladatod megoldásához követlenül nem kerülsz vele közelebb. Ugye ebből érted, hogy ez nem sorsod, azaz egyáltalán nem kötelező, sőt...ennek ellenére választhatod, lehetőséget kapsz.
Hozzászólások
Kedves Laci!
Kedves Laci!
Először is kíváncsi vagyok, hogyan jutottál az oldalamra, hogy nálad is egy hölgy áll a háttérben, vagy magadtól bukkantál rám.
Lássuk a külföldet először. Ha nagyon akarod, és küzdesz érte, ki tudsz jutni, és még munkád is lehet. Könnyű azonban nem lesz. Persze kinek az, de ami miatt én ezt nem látom pozitívnak, hogy a békédet nem fogod megtalálni kint. Persze sokat tanulhatsz, és tapasztalhatsz, hiszen erről szól az élet. Én azonban annak vagyok híve, hogy ott tanuljunk, ami egyébként is az utunk megismeréséhez szükséges, ne azt, hogy mi nem dolgunk.
Az egyetlen dolog, ami a külföld mellett szól, hogy az otthon területe nálad meglehetősen változékony, és ezt remekül megoldaná egy külföldi tartozkodás. Erről egyébként mesélnél nekem kicsit? Van e saját lakásod, hányszor költöztél, és apával milyen a kapcsolatod. Apával kapcsolatban ugyanis automatikusan felmerül az otthon, családi gyökerek kérdése. Bár kifejezetten negatív lenyomatokat nem látok, az elengedésnek, átalakulásnak fontos szerepe van vele kapcsolatban.
Ami a feladatodat illeti két dolgod van. Az egyik, hogy át kell élned a teremtői minőséget, miközben megtapasztalod, hogy szükség van rád. Ez olyan dolog, hogy létrehozol, valmit, aminek léte utána tőled függ. Ilyen a gyermek például. Ragaszkodnod mégsem szabad ahhoz, amit, akit léterhoztál, noha felelősségel tartozol iránta.
A másik, önmagad felvállalásáról szól, elsősorban magaddal szemben, ami ilyenkor automatikusan maga után vonja a külvilág előtt való felvállalást is. Ennek ellenére szinte mindanyian előbb a külvilágnak akarunk megfelelni, és így tudjuk csak elfogadni magunkat.
Visszatérve a munkára, fontos területe ez életednek . Én egyfajta alkotást tudnék elképzelni neked, amikor valamiből kretivitásodútján valamit létrehozol. Lehet ez művészi alkotás, vagy szervező tevékenység. Keresekedelem támogatott.
Mivel vágyaid cseppet korlátozottak, ezért javaslom, ne egyedül tevékenykedj. Legyenek társaid, segítőid.
Végeztül egy fontos tanács: nincsenek univezális igazságok az ego szintjén. Amikor valami nem győz meg, ne vesd el, ne zárd be magad előtte végleg. Ha csalódtál egy vallásban például, lehet csak nem a megfelelő helyről kaptad az információt. A vilgánézedted fontos kérdés a te életedben, és mivel könnyel lerántod a kerszetvizet valamiről, ami éppen nem nyer szemedben igazságot, végül nem marad más csak az egod, akiben hinni szeretnél. Ő pedig nem tud elvezetni az Igazhoz.
Szeretettel: Attila
Kedves Attila,
Kedves Attila,
Először is köszönöm az elemzést!
Másodsorban, igen egy hölgy áll a háttérben. A párom talált rá erre az oldalra, és ennek köszönhető a kérésem.
Édesapámmal jó kapcsolatban vagyok, nem volt igazán komoly konfliktusunk. Általában édesanyámmal bonyolítom a mindennapos dolgaimat, de a közös hobbi (horgászat) miatt -amikor otthon vagyok- sok időt töltünk együtt.
Hosszú ideig egy helyen éltem a szüleimmel, azonban az egyetemi éveim alatt sikerült jó pár albérletet megjárnom. Azóta szüleim is elköltöztek az eredeti lakásból.
Jelenleg is albérletben lakunk a párommal. Mindent összevetve kb. 10 helyet tudtam hosszabb időn át (legalább fél évig) lakhelyemnek nevezni. Sikerült az országot is lefednem, északon születtem, keleten tanultam és most nyugaton élek...
A külfölddel kapcsolatban azért érdeklődtem, mert felmerült a lehetősége annak, hogy átmenetileg külföldön folytassam a munkámat. A párom természetesen velem tarthatna. Elsőre jó lehetőségnek tűnt azonban -mint mindennek- ennek is megvannak az árnyoldalai. Nyilvánvalóan anyagilag és a szakmai karrierem szempontjából gyümölcsöző túra lehetne, viszont az ára sem lenne csekély.
Nehezen tudtam eldönteni, hogy mindez egy sorsszerű lehetőség amit mindenképp ki kellene aknáznom, hiszen úgyis erre visz az utam (mármint külföldre), vagy ez inkább egy próba/kihívás amit be lehet vállalni, és kemény munkával gyümölcsözővé is válhat.
Alapjában véve nem zárkóznék el előle, de a kezdeti lelkesedés a részletek és a munka mibenlétének megismerése után nagyban visszaesett.
Jelenleg szerencsés helyzetben vagyok, részben azt teszem amit szeretek, használom a kreativitásom, alkotok . Azonban pont ennek egy részéről kellene lemondanom, és helyette nem túl vonzó (sőt néhol számomra kimondottan nem szimpatikus) feladatokat kellene végeznem...
Szerencsére nem égető a kérdés, sőt, jelenleg inkább elméleti jellegű. Azonban tudom, hogy a közeljövőben könnyedén úgy alakulhat, hogy újra terítékre kerül a kérdés, és akkor már gyakorlati döntéseket kell majd hoznom.
Ebben szeretnék segítséget kapni, megérteni, hogy mindez vajon tényleg az én utam amin előbb-utóbb úgyis végig kellene mennem, vagy csak egy lehetséges nehéz de gyümölcsöző út, amit nem "kötelező" bejárnom.
Az egómmal és különböző világnézetekkel kapcsolatban a tanácsod igyekszem megfogadni, és nem ítélni „véglegesen” csak a saját fejem után menve...
Üdv!
Laci
Kedves Laci!
Kedves Laci!
Köszönöm válaszodat!
Gondolom megtaláltad az egyezést abban, amit a hivatásoddal kapcsolatban mondtam, és amit csinálsz. Persze végezhetsz más munkát, de csak rövid ideig tudnád "eladni magad", neked annyira fontos, hogy szeresd, amit csinálsz. Ráadásul sokra viheted, ha megéled magad a hivatásodban.
Mint írtam, választhatod a külföldet, hiszen semmi nem tiltott, ha lehetőséget kapsz rá. Ez a mi szabad akaratunk. A sorsod azonban nem támogatja, ami annyit jelent az én olvasatomban, hogy bár megkaphatod a lehetőséged, a feladatod megoldásához követlenül nem kerülsz vele közelebb.
Ugye ebből érted, hogy ez nem sorsod, azaz egyáltalán nem kötelező, sőt...ennek ellenére választhatod, lehetőséget kapsz.
Szeretettel: Attila
Áldott Karácsonyt!
Új hozzászólás