Testvíz

Az emberi test 60 százaléka víz. Ennek eloszlása egyenlôtlen: a zsírszövetekben mindössze 20 százalék, a csontokban 25 százalék, a májban 70 százalék, az izmokban 75 százalék, a vérben 80 százalék és az agyban 85 százalék a víz aránya a szilárd anyagokéhoz képest. A folyékony vérben kevesebb a víz, mint a meglehetôsen sûrû agyvelôben. De nemcsak a víz mennyiségén múlik a dolog, hanem a csomagolásán is. A medúzák teste 98–99 százalékban vízbôl áll, de a medúza mégsem folyik szét a tengerben, hiszen kézbe lehet venni.

A testünket alkotó elemek közül a legfontosabb az oxigén, a szén, a hidrogén és a nitrogén. A felnôtt ember szervezetében ezekbôl mintegy 70 kilogramm van. Kalcium és foszfor is jócskán akad – súlyuk összesen majdnem
2 kilogramm –, a test vázának szilárdságáról gondoskodnak. Kálium, kén, nátrium és klór néhány tizedgrammnyi menynyiségben fordul elô. Az emberben csupán 6 gramm vas van, de ennek kivételesen fontos a szerepe a hemoglobin oxigénmegkötô képessége szempontjából.

A leghosszabb csont a combcsont, ennek hosszúsága rendszerint az ember termetének 27,5 százaléka. A legrövidebb a kengyelcsont, a középfül hallócsontocskáinak egyike, amely a dobhártya rezgéseit továbbítja a belsôfül ovális ablakára. Hosszúsága mindössze 3–4 milliméter, és a hanghullámok nyomását növeli.

A legkisebb izom – a kengyelizom. Túlságosan erôs hangok esetén úgy fordítja el a kengyelt, hogy a hallócsontocskák emelôrendszerének hosszaránya megváltozik, így csökken az ovális ablakra ható nyomóerô.

Az izmok mennyiségének pontos meghatározása lehetetlen. A szakemberek 400-680 izmot számláltak össze az emberi testben.